SZEKSZÁRD – KÁLVÁRIA – KILÁTÓ

ÉS KÖRNYEZETÉNEK FELÚJÍTÁSA

ÖTLETPÁLYÁZAT

A PÁLYÁZATRÓL

AZ ÖTLETPÁLYÁZAT TÁRGYA

Máté István (Ajánlatkérő) „Kálvária-kilátó és környezetének felújítása” elnevezéssel ötlet pályázatot hirdet. Az ötlet pályázat célja a 7100 Szekszárd, Kálvária kilátó (HRSZ 1605/3) területének és tágabb környezetének felújítása, funkció bővítése és fejlesztése a mai kor igényeinek megfelelő műszaki és esztétikai kialakítással.

Az ötlet pályázatra olyan pályaműveket várnak, amelyekben megvalósul a meglévő, mára lepusztult állapotú kilátó és szobor, valamint környezetének felújítása, a tervezett funkciók integrálásával.

AZ ÖTLETPÁLYÁZAT CÉLJA

Az ötlet pályázat célja a pályázati kiírásban (Kiírás) közzétett program megvalósítására legalkalmasabb ötletek, javaslatok kiválasztása, mely kellő alapot nyújt a későbbi részletes Tervezési program kidolgozásához és a projekt megvalósításához.

A Tervpályázat eredményeként kiválasztott, díjazott és megvételt nyert pályaműveket Ajánlatkérő a projekt népszerűsítése céljából szabadon (időben és területi korlátozás nélkül) kizárólagosan díj fizetésének kötelezettsége nélkül, a szerző megnevezése mellett felhasználhatja, nyilvánosságra hozhatja, sajtóban interneten közzé teheti, nyilvánosság előtt felhasználhatja kiállíthatja.

Az ötletpályázat lezárását követően Ajánlatkérőt a díjazott tervpályázatok szerzőivel szemben további tervezési szolgáltatásra irányuló megrendelési kötelezettség, a Pályázót vállalási kötelezettség nem terheli.

A hely története

Forrás: Bartók Ferenc – Szekszárdi Időkapszula

Az első képes dokumentációk a város közepén magasodó, széles panorámával kecsegtető Bartina-hegyről még valamikor az 1920-as évekből származnak, azonban bejegyzéseket már sokkal korábbról, az 1600-as évek végéről is találhatunk. A Kálvária-szoborcsoport egy eredetileg 5 tagból álló szoborcsoport volt, melyet Mérey Mihály apát idején állítottak, a stációkkal együttesen. Évtizedeken keresztül állt tehát a Jézus Krisztus urunk feltámadásáról és mennybemeneteléről bizonyságot adó szoboregyüttes a Bartina-hegyen. A szoborcsoportot azonban a legtöbben ma már egy szomorú, tragikus esemény miatt ismerjük: az 1929-ben vérmérgezésben elhunyt szekszárdi gimnazista, Klausberger Zoltán emlékére állíttatták a ma is látható, ám már áthelyezett három keresztet a Bartina-hegyen, a fiatalember tragédiájának mementójául szomorú, megtört szülei.

Az eredetileg fából készült keresztek azonban rövidesen erős korhadásnak indultak, ezért néhány évvel később a római-katolikus hitközösség Konrád Sándort, egy szekszárdi szobrászművészt bízta meg a szobrok átalakításával, vasbeton szerkezetű felépítésével. Ekkor egy Szűz Mária, és egy Szent József szobor is helyet kapott a három kereszt mellett. Hátborzongató érdekesség, hogy az átalakításkor a Krisztus-szobor tövében egy 4-5 éve eltemetett csecsemő csontvázára bukkantak.

A következő számottevő eseményre 1983-ban került sor, amikor a ma is ismert Kilátót, valamint az ahhoz tartozó Szőlő-szobrot avatták fel. Egy ünnepélyes hangvételű esemény keretében, népies viseletbe öltözött, nagy tömeg avatta fel, pontosan augusztus 20-án, az új kenyér ünnepén. Az akkor még szocialista fűtöttségű rendszer motívumai meg is jelennek a Kálvária-kilátó, mi több, az egész város egyik jelképéül szolgáló, krómacél Szőlő-szobron; az alkotó, a Kossuth-díjas Kiss István szobrászművész az égbe meredő búzakalásszal az élet fenntartását, folyamatosságát, állandó megújulását szerette volna szimbolizálni, míg a szőlő-motívum a méltán híres Szekszárdi-borvidékre utal. Az 1983-as, ünnepélyes átadó után azonban a Szőlő-szobor nem sokáig tündökölhetett újkori fényében.

A rendszerváltás éveiben sok varosbélinek nem tetszett az egykori szocialista utópia hagyatéka, így a Szőlő-szobor, mely a bronzból készült levelein viselte az egykori párttitkárok, szocialista vezetők és Kiss István segítőinek a neveit is, alaposan megváltozott: a neveket tartalmazó leveleket letörték, a szőlőszemek közül pedig sokat elloptak, letöredeztek. Mára a szobor közelében sincs egykori állapotának, több helyen rendkívül hiányos, megrongálódott.

A Kálvárián álló keresztek története azonban a Szőlő-szoboréval párhuzamosan nem ért véget. 2010-ben, az akkorra nagyon leromlott állapotban lévő, már csak a 3 keresztet jelentő alkotást a Szekszárdi Rotary Klub gyűjtése nyomán ismét felújították. A szoborcsoportot áthelyezték, es el is fordították az eredeti pozíciójához képest. Az időközben a hegytetőre került rádiós átjátszó-torony azonban, amely elé kerültek a felújított keresztek, sokak véleménye szerint nagyban rontja az esztétikai élményt.

A Kálvária-kilátó sorsa a kétezres évektől kezdve mindig is ingoványos talaj volt, sokáig nem volt konkrét elképzelés a helyszínnel kapcsolatban. Többször szóba került a Szőlő-szobor romló állapotából, folyamatosan, egyre erősebben korrodálódó vasszerkezetének életveszélyességéből fakadóan az elbontás szükségessége.

A hosszas, évekig tartó tanácstalanság végét jelentette azonban egy 2021 tavaszán indított és nyilvánosságra hozott, átfogó kutatás, amely a szekszárdi emberek véleményére, elképzeléseire volt hivatott reflektálni, mind a terület, mind a Szőlő-szobor tekintetében. A felmérés keretében a környék lakói közül bárkinek lehetősége volt ötleteket, elképzeléseket megfogalmazni, valamint népszerűségi sorrendet is felállítani a már felmerült felújítási lehetőségekkel kapcsolatban. A kérdőív nyomán széles körű társadalmi támogatottságra tett szert a Kálvária-kilátó átfogó felújításának ügye, és a régi, több évszázados múlttal bíró helyszín talán elnyerheti végre méltó formáját, és egy új, tündöklő ékköve lehet a tolnai megyeszékhelynek.

TERVEZÉSI PROGRAM

A Kálvária-kilátó Szekszárd város nevezetessége, meghatározó jelképe a városba látogatók kedvelt célpontja, A dombtetőről feltárul a térség földrajzi adottsága és a város fejlődésnek története. Az itt elhangzott történetek mesélnek a gemenci erdő szépségéről, a sárköz falvairól, a borvidék présházairól, a bajai gabonasilókról, a tolnai térség templomtornyairól.

Lenézve a város utcáira északi irányban tárul a szem elé a régi városmag, a Templom, a Vármegyeháza és a polgármesteri hivatal, a régi városi szövet megmarad kicsinyke darabja. A várost átszelő főút, a Gemencbe vezető főút, a vasútállomás, az iparterületek, az autópálya. Eltéveszthetetlenek a városiasodás panelházai, és középületei.

Felcserélve a nézőpontokat a domboldal, a Kálváriakilátó sziluettje, a szőlőszobor meghatározó látképi elem a városból, tájékozódási pont, és a városi jelképek egyike
A kilátó megközelíthetősége, műszaki állapota és környezete az elmúlt évtizedekben nem változott semmit, Az utolsó épített elem a szőlőszobor és környezetének alakítása volt. Jelen állapotában megrekedt a rendszerváltás előtti korszak időszakának minőségében. A terület környezete nem felel meg a kor funkcionális és esztétikai igényeinek. Elmarad a város köztereit érintő felújításoktól, sivár és igénytelen. Használatát csak is kiemelt városi pozíciójának köszönheti.
A kilátó területén jelenleg található elemek: Szőlőszobor, a magaspontot szimbolizáló kő, a szoborcsoport, és a látványt meghatározó távközlési torony – átjátszó állomás.

Megközelítése gépjárművel, a szőlőterületek irányába vezető dűlőút elején, gyalogosan néhány perces sétával, a városközpont irányából lehetséges. Tömegközlekedési eszközzel, busszal is elérhető a terület. A domboldal biciklivel történő megmászása embert próbáló feladat, ugyanakkor a kerékpársport – Gemenci Nagydíj egyik befutója.

A felújításra és környezetrendezésre az alábbi szempontok figyelembevételével vár javaslatot Kiíró:

Általános elvárások

A tervezett új Kálvária kilátó területe legyen korszerű, érték és időtálló tér. A kialakított területhez tudjon kapcsolódni a helyi lakosság, ugyanakkor legyen kellően látványos az ideérkező turisták számára. A hely őrizze meg kilátó szerepét, mutassa meg a Sárköz és a dombvidék panorámáját, megjelenésével legyen visszafogott, mintsem monumentális.
A tervezett koncepció legyen fejlesztési ütemekre osztható.
A megvalósítás első üteme a rendezett környezet kialakítása, a közlekedési kapcsolatok és határok kialakítása. A terület funkcionális sokszínűségének megteremtése. A Kilátó – Szőlőszobor átgondolása. A kapcsolódó zöldfelületek rendezése. A három kereszt alkotta szoborcsoport méltó elhelyezése.
A vendéglátás funkciójának megteremtése, A feladat része a vendéglátás, a kínálat és a fogyasztó tér minőségének végig gondolása. A járvány rámutatott, hogy ezen kérdésre adható megoldások széles eszköztára áll rendelkezésre. Ezzel együtt érdemes végig gondolni a terület szociális – wc blokk igényét és annak megoldását.
A második, és vagy további ütemekben célszerű azon funkcionális és látványelemek elhelyezése, amely a területet kiemeli az átlagos építészeti minőség kategóriájából. Ekkor javasolt a Szőlőszobor végleges sorsáról dönteni, megtartása rekonstrukciója, archiválása, vagy teljesen új látványelem elhelyezésével.
Ez a fázis adhat terepet a vendéglátás és fogyasztótér attraktív megvalósításának.
A kiíró örömmel fogadja az ötleteket a területen kialakítandó funkcionális elemekere vonatkozóan.
A megvalósításhoz kapcsolódó pénzügyi koncepció az első útem számára nettó 250-300 M forint felhasználását teszi lehetővé. Az ezt követő fejlesztések pénzügyi forrása jelenleg nem áll rendelkezésre.

Részletkérdések

  • A szőlőszobor kapcsán: meglévő alépítmény esetleges elbontása, új alépítmény építése, irányelvek: balesetmenetesség, nagyobb létszám, fenntarthatóság, üzemeltethetőség
  • meglevő szobor megtartása – új látványelem készítése
  • közlekedési kapcsolatok újra gondolása, gépjármű forgalom korlátozása, minőségi parkolóhelyek kialakítása, gyalogos, kerékpáros megközelítés
    erdőn keresztüli megközelíthetőség felerősítése, rendezése
  • zöldfelület rendezése
  • térfelszín, utak, burkolatok rendezése
  • vendéglátás, turizmus mobil/állandó építmények
  • vendéglátáshoz kapcsolódó terasz (fedett terasz), kilátó terasz, szociális blokk kialakítása
  • differenciált vendéglátás és rendezvényterület mind funkcionalitásában, mind minőség tekintetében, Az időbeni változásokra érzékeny megoldások keresése, megújulás biztosítása
  • programtervezés a kilátóban, heti-havi-évszakos jelleggel
  • kötődés a szekszárdi rendezvényekhez, fesztiválokhoz
  • átjátszó állomás környezetének rendezése
  • szoborcsoport környezetének rendezése, esetleges áthelyezése
  • közműcsatlakozások kialakítása
  • áramellátás, légkábel kiváltás, kandeláber csere

ÜTEMEZÉS

Az ötletpályázat meghirdetése:

2021. június 14.

Az ötletpályázati regisztráció és az Ötletpályázati Dokumentáció elérésének kezdete:

2021. június 21.

Helyszíni szemle időpontja:

A tervpályázat honlapján közzétett tájékoztatás szerint a helyszín szabadon, egyénileg megtekinthető

Kérdések beérkezésének határideje:

2021. július 26.

Kérdésekre adott válaszok határideje:

2021. augusztus 6.

Pályaművek beérkezésének határideje:

2021. szeptember 6.

Az ötletpályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása:

tervpályázat honlapján közzétett tájékoztatás szerint – legkésőbb 2021. szeptember 16.

BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG

Máté István

elnök

Korcsmár István

társelnök

Dr. Varga József

tag

Keszthelyi Szabolcs

tag

Deutsch István

tag

Tarr János

tag

Andreas Koch

tag

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

Hodossy László

építészmérnök

Földesi Zoltán

építészmérnök

Klézli Teréz

kert- és tájépítész